Barion Pixel

Mire gondolt a szerző? – Első rész, a 10 éves korlátról

Lantos Csaba 2023.10.05-i bejelentésében elmondta, hogy a telepítési naptól számítva 10. évig marad mindenki az ún. szaldós elszámolásban.

Mire gondolt a szerző?

Bármilyen rögzített időtartam a szaldó kivezetésére sok problémát okozhat a szolgáltatók és az ügyfelek kapcsolatában.

Mit jelent(het)a ‘telepítés napjától’ kifejezés? S miért fontos ez egyáltalán?

(Súgunk: nem mindegy, hogy ha majd megszűnik a szaldós elszámolásod, akkor hogyan kerülsz át a bruttósba, illetve hogyan zárják le az utolsó szaldós évedet… Pl: éves leolvasásodkor kerülsz át? vagy a következő hónap 01-től? Vagy bármelyik naptári nap lesz a váltásod napja, amikor a szaldós elszámolásod ‘fix’ határideje lejárt? Szóval: lehetnek itt problémák… Próbáljunk meg segíteni a jogalkotónak néhány ötlettel…)

Próbáljuk meg közösen megfejteni, hogy mire gondol(hatot)t a szerző, amikor azt mondta : „…a ‘telepítés napjától’ számított 10 év…”

1. A telepítés napja az, amikor a telepítő cég elvégezte a telepítést. Ezt gondolja az ügyfél, hiszen ő ekkor vette át a napelemrendszerét.

Megjegyzés: Jó esetben azonban ez 1 adott nap volt, azonban elég sokszor előfordult, hogy a telepítők nem 1 adott napon végeztek, hanem egy másik naptári napon fejezték be a munkát (időjárási problémák és egyéb okok miatt).

2. A telepítő tehát a fenti  esetben átadja a rendszert és rögzíti a helyszínen a mérési jegyzőkönyvbe a napelemes rendszer műszaki adatait, majd ezeket megküldi a megrendelő nevében az áramszolgáltatónak (ezt hívjuk ‘készrejelentésnek’). Azt gondolhatja a telepítő, hogy ekkor van telepítve a napelemes rendszer, hiszen az ő feladata befejeződött.

Megjegyzés: melyik napot vegyük figyelembe?  A mérési jegyzőkönyv dátumát? A készrejelentés beadását?

3. Az áramszolgáltató visszaigazolja a készrejelentést egy automatikus email üzenettel (többnyire ez a gyakorlat, ám lehetnek eltérések ), amelynek van egy dátuma.

Ez lehetne a telepítés napja?

Megjegyzés: logikusan ekkor ‘érzékeli’ az országos rendszer, hogy újabb energiatermelő kapacitás épült ki és készen áll arra, hogy energiát tápláljon ki a hálózat felé; tehát ez is lehetne az ihletett ‘telepítési nap’.

4. Az áramszolgáltató a beadott dokumentumokat feldolgozza (Pl.: ellenőrzi, hogy megfelel-e a kiépítés a beadott csatlakozási kérelemnek…, stb.)

… és ha minden rendben, akkor zárja a vételezési helyre érvényes áramszolgáltatói szerződést (értsd: elkészíti a végszámlát az előző szerződéseddel kapcsolatban és a saját belső rendszerében előállítja az új szerződést,amelyet kiküld neked és várja vissza aláírva – igen, ez a szerződés a mai napon még éves szaldós elszámolással és éves leolvasással készül, mert amíg nincs a Magyar Közlönyben új rendelet, addig nincs az az áramszolgáltatónál dolgozó értelmes jogász, aki más típusú/tartalmú szerződést küldene ki…), 

5. Az áramszolgáltató szintén a saját belső rendszerében ‘generál’ egy munkalapot a ‘műszakos’ kollégáknak, hogy amikor idejük engedi cseréljék le a mérőórát (igen, vagy van éppen megfelelő mérőóra a raktárban, vagy nincs, vagy van más munkájuk is, vagy nincs, stb., tehát nem lehet megmondani, hogy mikor érnek oda hozzád…).

Az óracsere napja amikor megkapod az ad/vesz órádat és hivatalosan is elindíthatod a napelemrendszered. Ettől a naptól kezdve többet tudsz, mint Paks 2., mert te már képes vagy Magyarország számára elektromos áramot termelni! Felemelő érzés! Egy kicsit tettél az országért, a bolygóért, magadért, szóval boldog vagy! Kicsit sokba került? Kicsit sokat vesződtél vele? Igen!!! Viszont minden vesződség megérte, mert kész van, működik!

Megjegyzés: ‘a telepítés napja’ a szolgáltató logikája szerint tehát lehetne a szerződés váltás napja, vagy akár az óra csere napja is….

Megjegyezés: ez lehetne ‘a telepítés napja’? Igen, lehetne.

Nos, mire gondolt a szerző?

Megosztás: