Barion Pixel

A NÉP viszontválasza Dr. Koncz Zsófia államtitkár részére – Tordai Bence országgyűlési képviselőnek írt válaszára

Először is, a NÉP megköszöni Jávor Benedeknek és Tordai Bence képviselő úrnak, hogy az Országgyűlésben írásbeli kérdések formájában felvetette a NÉP kérdéseit. 

Az alaposan áttekintett válasz után szeretnénk az alábbi észrevételeinket megosztani.
(Dr. Koncz Zsófia államtitkár válasza itt olvasható.)

Dr. Koncz Zsófia az első bekezdésben büszkén hangoztatja, hogy Magyarország jelentős napelemkapacitásokat fejlesztett ki az ipari és lakossági szektorokban a kormány támogató politikájának köszönhetően. Az aktuális kapacitásokat részletezi, és kiemeli, hogy 2023 októberéig a hazai napelem kapacitás meghaladja a 5400 megawattot.
Példaként írja, hogy az idei év első három negyedévében a beépített kapacitásnövekedés több mint 300 megawattal múlja felül 2022-es (rekorderévnek tekintett) 12 hónap alatti bővülést.

A második bekezdésben rámutat, hogy az 50 kW alatti napelemrendszerek esetében a kormány korábban 200,000 rendszer telepítését tervezte 2030-ig, de már több mint 236,000 ilyen rendszer működik. A NÉP örömmel fogadja az államtitkár asszony által közölt adatokat, mivel ezekből egyértelműen látszik, hogy a napelemkapacitások jelentős részét a jelenlegi napelem tulajdonosok saját forrásaikból valósították meg.

Azonban a NÉP értetlenül áll az előtt, hogy miért vezet be a kormány olyan korlátozó intézkedéseket, amelyek hátráltathatják ezt a növekedést, különösen akkor, amikor maga a kormány is büszke az elért eredményekre.

Ahogy azt a NÉP már korábban is kihangsúlyozta, az EU által előírt kötelezettségek alapján a tagállamoknak, ideértve Magyarországot is, az alábbiakat kell teljesíteni.

  • 2023.12.31-ig biztosítani kell az éves szaldós elszámolást azoknak, akik a hálózathoz szeretnének csatlakozni. Fontos megjegyezni, hogy az EU kötelezettségek miatt a csatlakozási engedélyek beadási határideje nem korlátozódik a 2023.09.07-ig beadott engedélyekre!


Az államtitkár asszony szerint a jelenlegi napelemrendszerek tulajdonosai számára is kedvező lesz az új elszámolási rendszer.
Ezenkívül lehetőségük van bármely piaci szereplőnek értékesíteni a megtermelt villamos energiát, függetlenül az egyetemes szolgáltatói szerződéstől. Jelenleg azonban Magyarországon nincs olyan áramszolgáltató vagy áramkereskedő, amely megfelelne az államtitkár asszony által leírtaknak.

Ráadásul, azon vállalkozók akik 50 kW alatti napelemrendszerek tulajdonosai arról számolnak be, hogy a szokásosan 1 vagy 2 évre kötött energetikai szerződéseiket rendszerint nem hosszabbítják meg a szolgáltatók és a kereskedők, ami következtében elvesztik az energia költségeik csökkentésében elért versenyelőnyüket.

Az államtitkár asszony az uniós előírásokra hivatkozva elmondja, hogy a bruttó elszámolásban a szerződött egyetemes szolgáltatók nettó 5 forint körüli energiadíjat fizetnek egy kilowatt órányi áramért, emellett a jelenlegi rendeletek megerősítik, hogy azok a háztartási méretű naperőművek, amelyeket 2023. szeptember 7-ig bejelentettek, és legkésőbb 2026.01.01-ig megépülnek vagy bővülnek, 10 évig éves szaldó elszámolásban maradnak az üzembe helyezést követően.

Ezzel szemben az Európai Unió határozottan ellenzi a meglévő szerződések egyoldalú módosításait, mivel ezek alááshatják a befektetők bizalmát és akadályozhatják a jövőbeli beruházásokat.
https://anep.hu/eu-iranyelvek/

Az NÉP számára továbbra is nyitott marad néhány kérdés:

  • Ha nem fogadnak be új csatlakozási engedélykéréseket az éves szaldós elszámolásra 2023.09.07. után (mivel az engedélykérés nem azonos a 365 napig érvényes áramszolgáltatói csatlakozási engedéllyel), miként lehetséges, hogy a korábban bejelentett és 2025.12.31-ig beadott /’készre jelentett’/ napelemrendszereket a kormány mégis elfogadtatja az áramszolgáltatókkal 2026.01.01-ig? Hogyan garantálja a kormány a 365 napig érvényes csatlakozási engedély alapján kiadott éves szaldós szerződést 2026.01.01-ig (amely 2 éves átfutási időt is magába foglal)?
  • Miért nem engedi a kormány, hogy 2023.12.31-ig csatlakozási engedélykéréseket nyújtsanak be, mivel ezek csak önerős beruházások lehetnek, és a beruházások tulajdonosainak a jogi helyzete azonos azon tulajdonosok beruházásainak jogi helyzetével, akik rendelkeznek 2023.09.07. előtt benyújtott csatlakozási engedélyekkel?
  • Mivel a mai napig (2023.11.08-ig) nem ismertek az ún. bruttó elszámolás részletei, hogyan lehetséges az EU előírásoknak a betartása a kormány álláspontja szerint? Az uniós előírások ugyanis világosan kimondják, hogy a támogatási rendszerek reformjai során tisztázni kell a meglévő napelemrendszerekkel kapcsolatos elszámolási szabályokat úgy, hogy ne veszélyeztesse a már telepített rendszerek megtérülését és ne sértse a beruházók jogos elvárásait.
  • Ezen információ hiányában, milyen alapon várja el a kormány, hogy az áramszolgáltatók és az áramkereskedők 2024.01.01. után – esetleg kedvezőbb feltételekkel, mint az egyetemes szolgáltatók – szerződéses ajánlatokat tegyenek a jelenlegi napelemtulajdonosoknak?

Az államtitkár asszony bizakodóan tekint a jövőbe, és említést tesz a Napenergia Plusz Program elindításáról.

Ezzel kapcsolatban fontos számos kulcsfontosságú tényezőt és kérdést tisztázni:

  • A pályázati lehetőség ’belengetésével’ nem került be új pénzügyi forrás a hazai napelempiacra; helyette az eredetileg 100%-os lakossági napelemrendszerek számára elkülönített pénzösszegek átrendezésre kerültek.
    Forrás: Magyarország 2021. évi központi költségvetéséről szóló 2020. évi XC. törvény 1. melléklet XIX. Gazdaság-újraindítási alap uniós fejlesztései fejezet 3. cím Központi kezelésű előirányzatok, 10. alcím Nemzeti Helyreállítási Alap központi kezelésű előirányzat
  • Magyarország az Európai Unió 2021-2027-es költségvetéséből finanszírozott pályázatot csak akkor tudja elszámolni az Európai Unió felé, ha az uniós támogatás felhasználása megegyezik a korábban meghatározott kormányzati célokkal.
  • Mivel jelenleg bizonytalan, hogy lesz-e Európai Uniós támogatás, várható, hogy ezt a pályázatot is húzni fogják az indítással és az elbírálással, feldolgozással kapcsolatban.
  • A bruttó elszámolás részleteinek hiányában senki sem tudja értékelni, hogy érdemes-e részt venni a pályázaton.
  • Milyen alapon hagyja ki a kormány a jelentős számban önerőből megvalósult napelemrendszer tulajdonosokat a következő időszakban meghirdetett egyetlen pályázati lehetőségből?


Dr. Koncz Zsófia végezetül leírja, hogy a kormány folyamatosan egyeztet az napelemes szervezetek képviselőivel.

Felmerül a kérdés, hogy kik vesznek részt ezeken az egyeztetéseken, és még fontosabb, ki felel a jelenlegi napelemrendszerek tulajdonosainak érdekeinek hatékony képviseletéért ezen szakmai találkozókon?


A NÉP továbbra is ragaszkodik követeléseihez:

 
 
Megosztás: