Barion Pixel

Tájékoztató a NÉP Egyesület Alkotmánybírósági beadványainak aktuális állásáról

Az alábbiakban összefoglaljuk az Alkotmánybírósághoz benyújtott beadványokkal kapcsolatos eddigi fejleményeket.

Egy összefoglalót olvashattok, amelyben áttekintjük az elmúlt hónapok eseményeit, bemutatva, honnan indultunk és hogyan jutottunk el a jelenlegi helyzetig.

1. Honnan is indultunk 2024. március 12-től (a pilot-eljárás elrendelése)?

Emlékeztetésként érdemes elolvasni az Alkotmánybíróság közleményét:

https://alkotmanybirosag.hu/kozlemeny/tajekoztato-a-haztartasi-napelemek-szaldo-elszamolasara-vonatkozo-rendelkezesek-elleni-alkotmanyjogi-panaszokkal-kapcsolatban/

Az Alkotmánybíróság közleményét követően a NÉP Egyesület az alábbi posztban reagált:

https://www.facebook.com/share/p/qsXq5XQwJ7xrUJut/

Összefoglalva: Az Alkotmánybíróság két beadványt választott ki (az AB oldalán 1 055 db beadvány regisztrálását olvashatjuk, szerintünk több beadvány érkezett be az AB-hez), egyet olyan személytől, akinek már letelt a 10 év, és egyet olyantól, akinek még nem telt le a 10 év.

Mi mindkét magánszeméllyel kapcsolatban álltunk, és a nevük nem került nyilvánosságra (attól tartva, hogy a média esetleg ‘szétszedheti’ őket, amit nekik sem, és magunknak sem kívántunk). Emellett nem volt előrelátható, hogyan fog reagálni a magyar kormány.

A levelet Dr. Szabó Marcel előadó alkotmánybíró annak a beadványozónak írta, akinek a telepítéstől számított 10 éve még nem telt le. Így maradt egy olyan beadvány, amellyel kapcsolatban az Alkotmánybíróság döntést fog hozni, és ez a döntés mindenkire érvényes lesz, aki benyújtotta az alkotmányjogi panaszát.

Ekkor mi is a jogi helyzet az Alkotmánybíróság – várhatóan elutasító – döntésére készülve?

Alkotmányjogászaink erről a következőket írták:

Feltételezve, hogy az Alkotmánybíróság elutasító határozatot fog hozni az alkotmányjogi panasszal kapcsolatban megnyílhat a lehetőség Emberi Jogok Európai Bíróságához fordulás (továbbiakban EJEB).

Az EJEB-hez fordulás kapcsán érdemes kicsit finomítani-pontosítani, mivel csak az alkotmányjogi panaszt benyújtók azok, akik teljes bizonyossággal az EJEB-hez fordulhatnak egy kedvezőtlen döntés esetén.

Az EJEB-nek ismert olyan gyakorlata, hogy a magyar Alkotmánybíróságot egyes kérdésekben nem tekinti hatékony jogorvoslatnak, amennyiben ez jelen esetben is így lesz, akkor lehet közvetlenül, az AB-hoz fordulás nélkül is az EJEB-hez kérelmet benyújtani. Erre azonban nincsen garancia.

Tehát teljesen biztosan azt tudjuk állítani, hogy aki az AB-hez fordult, az teljesíti az eljárási feltételeket (hazai hatékony jogorvoslatok kimerítése), aki nem, annak az esetében ezt mindenképpen a kérelemben meg kell indokolni, hogy miért nem lett volna az ő esetükben hatékony jogorvoslat az alkotmányjogi panasz.

Az AB döntése után minden alkotmányjogi panaszt benyújtó személy közvetlenül jogosulttá válik kártérítési összeg megjelölésével az Emberi Jogok Európai Bíróságához fordulni.

Az alkotmányjogi panaszt esetlegesen be nem nyújtók számára is nyitva áll ezen lehetőség, azonban ezeket a kérelmeket az Emberi Jogok Európai Bírósága akkor fogadja be, ha megállapítja, hogy az AB nem volt hatékony jogorvoslatnak tekinthető.”

Az Alkotmánybíróság honlapja szerint 1 111 alkotmányjogi panasz érkezett be, így ezek az állampolgárok azonnal az EJEB-hez fordulhatnak, ha az Alkotmánybíróság elutasító döntést hoz.

Itt értékelődik fel a NÉP Egyesület által készített, a weboldalunkon elérhető Veszteségkalkulátor, amely segítségével minden HMKE tulajdonos kiszámolhatja, hogy mennyi pénzzel károsítja meg őt a magyar kormány minden évben – évente újra és újra -, miután átkényszerítették a bruttó elszámolásba. Az így kapott adatokat ráadásul egy rendszerben is rögzítjük a pontosabb nyomon követés érdekében.

A mellékletek önmagukért beszélnek. De mi is történik ilyenkor? Ezt a legérthetőbben a NÉP Egyesület jogi szakértője fejtette ki számunkra:

  • „A két eljárás összevonásának nincs figyelemre méltó következménye. Az összevonást a tárgy-azonosság indokolta, és ugyanez várható majd a július 1-jei lejáratú indítványnál is.”

    (ez végül is nem történt meg; a szerk.)

  • Az AB részéről ez az “aktus” azt jelenti, hogy tárgysorozatába emelte az ügyet, s az elnök /nem a főtitkár/ kijelölte az ügy előadóját.

Ez azonban nem jelenti azt, hogy az ügy tárgyalásra is kerül hamarosan!

Maga a “tárgyalás” nem a rendes bíróságoknál megismert, felek meghallgatásával folyó processzus lesz, hanem azt jelenti, hogy az AB Teljes Ülése “tárgyalja” az ügyet.

  • Igen, lehet jelezni a konkrét panaszosnak, hogy a jövőben is számíthat arra, hogy értesítéseket kap. Ha ilyeneket kap, rögtön jelezze, mert az ügyvédi teamnak kell majd azokra reagálni érdemben!
  • Szabó Marcel lesz a határozat-tervezet elkészítője és ő is terjeszti azt a Teljes Ülés elé. Ha tervezettel a többség nem értene egyet, úgy visszaadhatja az ügyet és más új tervezetet ír, ő pedig ír esetleg egy különvéleményt.

    […]
  • A tájékoztató levél nem titkos, lehet tájékoztatni az indítványozókat arról, hogy előadó bíró lett már kijelölve, aki az eddigi beadványokat egyesítette, s a beadványok feldolgozása megkezdődött. Talán még azt is meg lehet említeni, hogy amennyiben 2-3 hónapig nem történik semmi, a NÉP Egyesület – a több ezer kérelmezőre utalva – kérni fogja az ügy sürgős tárgyalását.

 Adatkezeléssel kapcsolatos vonzata nincs a tájékoztató levélnek!”

Alkotmányjogászaink – a szakértő meglátásait felhasználva – megfogalmaztak egy levelet, amelyet a pilot-eljárásban érintett magánszemély elküldött Dr. Szabó Marcelnek.

A mellékelt levél lett elküldve a kijelölt alkotmánybírónak, de a mai napig nem érkezett rá válasz.

Az eddigi részletezésre azért volt szükség, mert most jutottunk el a legfontosabb dokumentumhoz. Ez az első ‘érdemi válasz’ a magyar kormány részéről a NÉP Egyesület által megrendelt – és az érintettek számára rendelkezésre bocsátott – Alkotmánybírósághoz benyújtott beadványokra.

Miről szól ez a közigazgatási államtitkári levél? Erről így ír az alkotmányjogász csapat vezetője:

„Átnéztük az EM állásfoglalását és az alábbiakról tájékoztatunk benneteket. Az amicus curiae vélemények előterjesztésével gyakran élnek a támadott jogszabályi rendelkezés szabályozásáért felelős minisztériumok, illetve az ügy kimenetelével egyéb módon érintett állami szervek.

(Az amicus curiae olyan magánszemély vagy szervezet, amely nem fél az ügyben, de jogosult arra, hogy a bíróságot szakértelem vagy meglátások felajánlásával segítse. Az ilyen beadvány figyelembevétele a bíróság mérlegelésére van bízva, és gyakran közérdeket érintő ügyekben kerül előtérbe. Megjegyzés: Az AB-t nem kötelezi a jogalkotó véleménye; ha akarja, figyelembe veszi, ha nem akarja, nem veszi figyelembe. – a szerk.)

Az ilyen vélemények előterjesztését az Alkotmánybíróságról szóló 2011. évi CLI. törvény 57. § szabályozza.
A vélemények beérkezésétől azonban nem válnak kontradiktóriussá az alkotmányjogi panaszeljárások, az amicus curiae vélemények pusztán tájékoztató jellegűek az Alkotmánybíróság számára. A közigazgatási államtitkár igyekezett, de nem tudta megcáfolni az alkotmányjogi panaszban előterjesztett érveket.”

Kikértük egy másik, külsős szakértő véleményét is az államtitkári levéllel kapcsolatban, és az alábbiakban idézzük az ő gondolatait, megjegyezve, hogy ez a szakértői álláspont túlmutat a NÉP Egyesület eddigi érdekvédelmi tevékenységén:

“A minisztérium okfejtése egyértelmű: Azért kellett a szabályozáson módosítani, mert

A./ EU direktíva miatt (amit a tervezett válasz anyagban helyesen az ügyvédek megindokolnak, hogy rosszul értelmezik azt).  Tudomásom szerint nincs semmi kötelezettsége az országnak, nem is volt, hogy kivezesse az éves szaldós elszámolást.

B./ Arra hivatkozik, hogy a HMKE-k elterjedése miatt a rendszer és a hálózat nem bírta el a betermelést. Ezért kellett lépni és „Közcélok miatt” először megszüntetni a betermelést (betermelési korlátot előíró rendelet) valamint emiatt kellett megszüntetni, kivezetni az éves szaldót.  Az érvelés több ponton is hibás, ami a ‘közcélok’ értelmezését illeti.

B1./ HMKE-k beépített teljesítménye 2000 MW volt, amikor a döntés született, ugyanakkor ezzel egyidőben a céges napelemparkok teljesítménye ennek 2-szerese, mintegy 4000 MW (!), ami miatt ez a hálózati és rendszer kiegyenlítési helyzet probléma 2x nagyobb hatással áll elő a nagy MW-os privát tulajdonú, de külön szerződéssel, 30…40.. Ft-ért fix áron értékesített zöldáramot termelő naperőművek miatt, mint a kicsi, családi, háztartási méretű erőművek miatt. Itt egy bűnbakképzés történt, a bajt egyértelműen rákenték a kicsikre és eközben a nagyok tovább élvezték és élvezik a betermelést és a nagy jövedelmezőségű üzleti hasznot, ami egyértelműen társadalmilag káros, mind morális, mind technikai szempontból.  A bűnbak családok fizetnek, a nyereséges üzleti alapú és talán támogatott „baráti” cégek extra profitot realizálnak eközben. Itt meg kell vizsgálni, hogy nem egyenlő elbánás miatti támadási felület is keletkezik-e?

B2./ A klímaváltozás megállítása egyértelműen közcél. Ezt nem tekinti az EM fontosabb célnak, mint a villamos hálózat működtetésének, az energiabiztonságnak a kérdését, holott ez egyértelműen az egész biológiai élet, a bioszféra és a teljes társadalom pusztulásával fenyegető problémakör, aminek a tudományos irodalma egyértelmű és kimondja a klímacélok és az energiaátmenet céljainak elsőbbrendűségét. Ehhez képest egy gazdasági cél, az energiabiztonság nem lehet fontosabb. Ilyen módon a ZÖLDÁRAM termelése minden körülmények között prioritásnak kell legyen a villamosenergia hálózat működtetésében, ami jelen körülmények között nem teljesül. A rendeletek miatt a HMKE beruházások megálltak, alig van jelentkező ilyen típusú erőművek létrehozására, a pályázati és kormányzati támogatások ellenére. Az is félreértelmezés, hogy nagy naperőművekkel akarnak zöldíteni, ez a stratégia azért hibás, mert nem a közösségi szemlélet, a közcél sérül a nagy naperőművek építésével, a hálózati és rendszerbizonytalanságok növekedésével, amelyeket privát érdekek okoznak és 2x nagyobb hatással, mint az összes, 200 ezer HMKE kiserőmű, ami a családok energiaönellátását hivatottak biztosítani, ugyanakkor segítik az energiaátmenetet, a klímacélokat. És ezt nem üzleti alapon tették, hanem közösségi célokkal és magán adózott pénzből. Tehát ez abszolút elbírálási pont kell legyen, hogy mi a közcél és az erőltetett privát naperőművek (amelyeket egy percre sem fagyasztottak be és többszörös áron adják be az áramot az MVM hálózataiba) jobban szolgálják-e a közcélokat, vagy a családi házas HMKE naperőművek szolgálják-e jobban, akiket meg „halálba szívat” a regnáló kormányzat. Felmerül itt a gyanúja a közös erőforrások aránytalan kihasználásán keresztül a hivatali-kormányzati szervek erőforrás üzérkedésének is (!). Nem is beszélve azokról a nem vagyoni, immateriális, eszmei károkról, amit azzal okoz a minisztérium/kormányzat, hogy a jószándékú, környezettudatos, öngondoskodó és közösségi szemléletű kiserőművesek további beruházási és további klímavédelmi szemléletén esik olyan csorba ezzel az intézkedés sorozattal és  aránytalan helyzet megítéléssel, amivel már lasszóval sem lesznek foghatók elhivatott, jövőbeli klímabajokat és ökológiai katasztrófát megelőző közösségi tudatú és elkötelezett szemléletű emberek, akik nélkül mind az energiaátmenet, mind a jövőbeni társadalmi rendszer igazságos felépítése ellehetetlenül, a természeti ökológiai rendszerek emiatt összeomlanak és végül kifejezhetetlen összegű kár éri az emberiséget – milliárdok ilyen katasztrófális éhinségek és vízhiányok miatti elpusztulása okán. Tehát az, hogy mi a jó irány, mi a közcél, hadd ne a minisztérium és rendeletei mondják meg, hanem a tudomány és azok a tudósok, akik látják a prioritásokat és képesek helyükön kezelni a tényeket.

Azzal, hogy 5 Ft-ért vásárolja meg a ZÖLDÁRAMOT a bármelyik hálózati engedélyes (EON, Opusz-TITÁSZ, MVM…), amit a MEKH és a kormányzat „ír elő számukra, miközben a nagy naperőműves cégek 30..40.. Ft-ért számolják el a betermelésüket, ez egyszerűen arcátlanság. Egy olyan különbségtétel, ami nemcsak amiatt problémás, mert iszonyatosan aránytalan, holott minőségileg ugyanazt a társadalmi javat állítják elő, de lehetőséget is teremt és talán meg is történik a „ZÖLDÁRAMMAL VALÓ ÜZÉRKEDÉS”, amelyet a hatóságok, a hálózatosok és a minisztérium véd-és dacszövetségben létrehozott jogszabályi-rendeleti környezetben létrehozott körülményekkel, de facto megvalósítanak. Ezt a zöldáramot 40.. 70 vagy még több áron értékesíti az engedélyes szolgáltató, akár vissza a HMKE termelőknek is, felszámolva a RHD rendszerhasználati díjat is, ami ugye nonszensz. Ez összességében számomra, számunkra nyilvánvaló mesterkedés (ez az az eset, amikor formailag minden jogszabály szerinti, de tartalmilag tisztességtelen), aminek a célja, hogy a javakat újra-elosszák és ez nemcsak aránytalan, igazságtalan, de tönkreteszi a klímatudatos közösségeket és semmiképpen sem fenntartható az a dinamika, ami a naperőművek arányának a további növeléséhez, a Magyarország klímacéljaihoz szükséges, illetve cinikus az a megjegyzés és érvelés, hogy nem sérül a klímaterv célszáma (EM válaszban az érvelés) , hiszen a nagy naperőművek „belépnek” a kicsik helyére. Ez álságos magyarázat és kontraproduktív. A közösségi klímacélok tekintetében is teljesen rossz irány.

Felmerül az „űzérkedés” a karbonnyereségekkel való jogtalan visszaélés miatt is. Itt azokra a karbonnyereség elszámolásokra gondolok, amelyeket az állam az EU és más releváns hatóságok felé összesít, elszámol és élvezi a klímaeredményeket, amihez semmi köze. Nem Ő a beruházó, akit ez a jog, ti. hogy ZÖLD ÁLLÍTÁST tegyen, megillet. Itt elképzelhető, hogy a HMKE adatokat felhasználja az energiaátmenet jelentéseiben, a klímacélok és szén-dioxid elszámolások tekintetében, amihez a HMKE tulajok NEM JÁRULTAK HOZZÁ (ezzel foglalkozom, ezért ezt valószínűsíthetjük, hogy így van). Ha viszont jogtalanul elszámolja, az egyértelműen a MEKH és EM pozícióit aláássa ebben a vitában. Megállhat it tis az ezzel való visszaélés, ami nyilván a hatóság részéről nagyon durva hiba lenne. Tehát ezt is tanulmányozni kellene, hogy hol, milyen módon összesítik az elszámolásokat a minisztériumban szén-dioxid ügyben.”

Az adminok megjegyzései avagy lábjegyzetek helyett:

  • a jelenleg működő napelemparkok (és a többi még beruházási szakaszban lévők is) minimum még 10 évig az un. KÁT-os szerződések keretében működnek úgy, hogy a KÁT miatt előre rögzített áron veszik át tőlük a megtermelt energiát;
  • a MAVIR szerepe a kiegyenlítő energia mennyisége és az ellátás biztonsága szempontjából kiemelt,
  • a HMKE tulajdonosok ma nem tudják a saját érdekeiket megfogalmazni és képviselni.

Jelenleg itt tartunk az Alkotmánybírósághoz benyújtott beadványokkal kapcsolatos folyamatában. Amint további fejleményeink lesznek, azonnal értesítjük Facebook csoportunk tagjait. Köszönjük, hogy elolvasták, és várjuk mindenki véleményét!

A NÉP Egyesület javaslatai a HMKE tulajdonosoknak, avagy hogyan tovább a NÉP nevében; mit követeljünk és hogyan?

  • Követeljük, hogy a 2023. szeptemberétől decemberig hatályba léptetett rendeleteket azonnal töröljék el, és kártalanítsák azokat a termelőket és fogyasztókat, akiket már bruttó elszámolásba kényszerítettek.
  • Követeljük azoknak a műszaki megoldásoknak az állami támogatását, amelyek kifejezetten a HMKE tulajdonosok érdekeit szolgálják (például: tárolókapacitások kiépítése egy-egy trafó-körzetben).
  • Az áramszolgáltatókkal szemben kiszolgáltatott fogyasztók elszámolási problémáit figyelembe véve követeljük az átlátható és előre kiszámítható számlázást.
  • A közcélú hálózatra való kitáplálás átvételi árát azonnal fel kell emelni az A1-es lakossági tarifa 80%-ra.
Megosztás: