2013 végén 4,855 darab HMKE-s rendszert tartottak nyilván.
2014 végén 8,829 darab HMKE-s rendszert tartottak nyilván.

Ha 2024-ben valóban meghirdetik az említett pályázati lehetőséget, akkor összesen 8,829 háztartási méretű kiserőmű (HMKE) tulajdonosra számíthatnak, mint lehetséges pályázóra.
Egy kis megjegyzés: ugyanezen adat 2025 végére már 15,131 db lehetne…. Viszont 2025-ben nincsenek választások, feltételezhető, hogy ezért látszik kapkodás a kiírásban azzal a szándékkal, hogy még 2024-ben meghirdethesse a lehetőséget a kiíró.

2014 év végéig tehát 8,829 HMKE közműhálózatba való bekapcsolására került sor, amelyek tulajdonosait alapvetően három csoportba lehet sorolni. (Fontos megjegyzés: 2013. vagy az előtti napelemes rendszerekről van szó.)

• Az „úttörők” csoportját azok alkották, akik bármilyen műszaki vagy technikai problémára kerestek választ, és többnyire csak a saját aktuális fogyasztásukat kívánták napelem rendszerrel megtermelni. Például a fűtésre nem, vagy csak kis mértékben használták a rendszert.
• A „stratégák” azok voltak, akik pontosan tudták, hogy a világ a megújuló energia rendszerek elterjedése felé halad, és ők is ebbe az irányba kívántak elmozdulni. Ők tipikusan az új építésű lakóházak beruházói és tulajdonosai közül kerültek ki. Őket sújtja a legnagyobb mértékben a Magyar Kormány az éves szaldos elszámolás kivezetési határidejével, a telepítéstől számított 10 évvel és a vállalhatatlanul alacsony 5Ft körüli átvételi árral.
• Az „átépítők/felújítók” csoportja azok, akik egy nagyobb épületfelújítás vagy átépítés során keresték a napelemes rendszerben a megoldást különböző energetikai problémáikra, például a fűtési rendszerük elektrifikációjára.

Mindhárom csoportban megtalálhatóak voltak a saját erőből beruházók, az állami támogatást igénylők (bár ez kevésbé volt jellemző, mivel ebben az időszakban még az állam nem támogatta jelentős mértékben a megújuló energetikai szektort a lakosság és a mikro-kisvállalkozások körében), valamint a piaci hitelből fejlesztők. Ezek a finanszírozási megoldások döntően befolyásolták az ún. gazdasági megtérülési időket.

A fentiekből az következik, hogy ezeknél a napelemrendszereknél nem volt általános gyakorlat, hogy maximális napelemrendszer méretet kihasználtak volna (bár egyes esetekben ez előfordulhatott, de nem jellemzően), mivel a finanszírozási és megtérülési számítások ezt nem támogatták.

Bárki számára lehetőség van kiszámolni, hogy milyen veszteséget jelent számára a Magyar Állam által kényszerített átállás a havi bruttó elszámolásra ezen a kalkulátoron keresztül: Kalkulátor – Napelem felhasználók Érdekvédelmi Platformja Egyesület (anep.hu)

Az energiatárolóra pályázó három csoport esetében lényeges műszaki és gazdasági szempontok merülnek fel, amelyek jelentős mértékben csökkentik azoknak a számát, akik valóban pályázni kívánnak majd:

1. Alkalmas-e minden 10 évnél régebben beépített inverter típus – további átépítési/beruházási költségek nélkül – a jelenlegi vezérléssel rendelkező energiatárolókkal való kompatibilitáshoz? Mit lehet tenni, ha a 10 éves inverter nem képes fogadni az energiatárolót? A Napelem felhasználók Érdekvédelmi Platformja Egyesület (anep.hu) 2023. őszén kérdéseket intézett a gyártókhoz. A válaszokból kiderült, hogy nem minden 10 évvel ezelőtti inverter kompatibilis az energiatárolókkal, így ez a műszaki probléma csökkentheti a lehetséges pályázók számát.

2. Azoknak az invertereknek a tekintetében, amelyek képesek kezelni az elérhető energiatárolókat, a felhasználóknak meg kell találniuk azokat a kivitelező cégeket, amelyek értenek a meglévő inverterhez és az új energiatárolóhoz is. Ez a folyamat sokak számára problémát jelenthet a lehetséges pályázók körében, mivel vagy nem találják meg az eredeti kivitelezőjüket (vagy nem is keresik meg, mert korábban már problémáik voltak az adott céggel), vagy a kivitelező nem vállalja az energiatárolók szakszerű felszerelését és integrálását a meglévő napelemrendszerbe.

Halkan megjegyeznénk, hogy természetesen az ügyfél kereshet új kivitelezőt ehhez a várható pályázathoz, azonban az új kivitelezőnek kötelessége lesz végig ellenőriznie a teljes meglévő napelemrendszer kiépítését (és javítania szükséges az esetlegesen feltárt hibákat!), mivel az energiatároló telepítésével egyidejűleg átveszi a kivitelezői felelősséget is. Ezért nem vállalhatja ezt a felelősséget anélkül, hogy ne ellenőrizné a teljes rendszert és ne javítaná ki az esetleges hibákat a napelemrendszer kiépítésében. Természetesen ez további költségekkel járhat, amelyeket az állami pályázat nem fedezhet, így újabb beruházási igény (önerő) merülhet fel a HMKE tulajdonos életében, amely rontja a napelemes rendszer gazdasági megtérülési idejét.

Ezek a várható költségek tovább csökkenthetik a potenciális pályázók a körét.

A lehetséges pályázónak jogos lehet az igénye, hogy ha még nem használta ki a meglévő inverter teljes teljesítményét, akkor ezt megteheti további napelempanelek felszerelésével, ezzel növelve saját napelemrendszerének termelékenységét. Ez lehetőséget nyújt arra a pályázónak, hogy az állam által támogatott energiatárolóba tudjon tárolni a hálózatba való kitáplálás helyett, miután már megtermelte a saját aktuális áramigényét a napelemrendszere (ezt nevezzük önfogyasztásnak: amit aktuálisan megtermel a napelemrendszer, azt rögtön fel is használjuk az ingatlanunkban). Így a néhány napelempanellel való bővítés ésszerűnek és alacsony költségűnek tűnhet, ráadásul nem jár az inverter méretének módosításával, tehát nem szükséges engedélyt kérni ehhez a szolgáltatótól. Csak a kivitelező „sebességétől” függ, hogy mikor működik a bővített rendszer. Ez több energiát, magasabb önfogyasztási szintet és kevesebb „elpazarolt” kWh-t jelent évente 5 forintonként.

Azonban a problémák a kivitelezésnél kezdődhetnek, és további költségeket eredményezhetnek.

Milyen problémák merülhetnek fel?

Például: a kivitelezőnek azonos teljesítményű napelempaneleket kellene beszereznie a nagykereskedőktől (pl. 255W-280W-os polykristályos napelemeket, vagy akár 295W-osakat, stb.). Nemcsak az a kihívás, hogy ezek már nehezen beszerezhetők lehetnek 2024-ben/2025-ben (nem beszélve arról, hogy a meglévő napelemekkel azonos gyártótól és azonos márkájú panelekre lenne szükség, mert a panelek eltérő méretei miatt a rögzítés technikára is figyelni kell), hanem az is, hogy ha egy legalább 10 éves napelempanel aktuális teljesítményét mérjük, az ún. kibocsátáskori névleges teljesítményének csak a 87-95%-át fogja produkálni (ez a természetes degradáció, az EU-ban csak olyan napelempaneleket lehet forgalmazni, amelyek gyártói garantálják, hogy az élettartamuk első 25 évében maximum 20%-os teljesítmény-csökkenéssel működnek).

Mivel az új napelempanelek 100%-os teljesítményt fognak nyújtani – s mivel sorba vannak kapcsolva a napelempanelek, hasonlóan a karácsonyfa-égősor lámpácskáihoz – a régi panelek nem képesek az újak csúcsteljesítményét továbbítani az inverternek. Ezért a „teljes sor” (a string) aktuálisan a legkisebb teljesítményű napelempanel teljesítményével fog működni.

A többi energia pedig hőenergiává alakul át, amely elsősorban az új panelek szomszédságában lévő korábbi panelek fognak „megérezni”, és mivel melegebbek lesznek, mint a távolabb telepített társaik, kevesebbet fognak termelni (ezt hőmérséklet-aszimmetriának hívják, és minden sorba kapcsolt napelemrendszer esetén problémaként jelentkezik, gyártótól függetlenül). Ez csökkenti a rendszer hatékonyságát, és hosszú távon az élettartamot is, mivel a bővítés után minden napelempanel egyformán ’öregszik’ tovább, tehát mindig lesz különbség az új és régebbi napelempanelek között. Csak az ún. optimalizálóval ellátott napelempaneleknél nem fordul elő ez a jelenség (az optimalizálók szabályozzák a napelempanelek működését), azonban a magyar piac árérzékenysége miatt a 10 évvel ezelőtti időszakban gyakorlatilag nem volt igény a megrendelők részéről az optimalizálóval ellátott napelemrendszerekre.

Ezek a várható költségek tovább szűkítik a potenciális pályázók körét.

Felmerül a kérdés: miért jó ez az állami támogatás nemzetgazdasági szinten? Milyen társadalmi hasznot ’zsebelhet be’ az állam ezzel a pályázati konstrukcióval?

A potenciális pályázók száma olyan alacsony, hogy a várhatóan 5-10 kWh kapacitású energiatárolók gyakorlatilag nem fognak jelentősen hozzájárulni egy-egy trafókörzetben felmerülő túlfeszültség-problémák megoldásához. Emellett a kiépítésre kerülő tárolókapacitás mennyisége olyan alacsony, hogy nem befolyásolja jelentősen a MAVIR kiegyenlítő energiatervezési szintjét (menetrendezés).

Ismét halkan jegyezzük meg, hogy ha a tervezett pályázatból a beépítésre váró energiatároló kapacitás mennyisége jelentős lenne a MAVIR kiegyenlítő energiatervezési szempontjából, akkor még azt a problémát is kezelni kellene, hogy ezek az energiatárolók az adott HMKE tulajdonos ügyfélprofiljához igazodva (adott ügyfél önfogyasztási szintjét emelve) fog kiegyenlítő-funkcióval működni, ami az esetek többségében nem jelenik meg a MAVIR menetrendezési szintjén.

Tehát nem az egyes HMKE tulajdonosnak kell(ene) energiatárolóra pályázati lehetőséget adni, hanem az adott trafókörzetben az áramszolgáltatónak és a HMKE tulajdonosnak kell(ene) ún. mikro-energiatároló-hálózatot létrehozni, amelyek már jelentősen megkönnyíthetik egy-egy trafókörzetben a HMKE-vel rendelkező és a HMKE-vel nem rendelkező fogyasztók életét, nem mellesleg ’megkímélik’ az áramszolgáltatót is jónéhány műszaki problémától.

Ezt már támogathatja az állam pályázatokon keresztül, mivel lesz értelmezhető nemzetgazdasági haszna.

Felmerülhet még ’politikai kommunikációs szempont’ is, mivel választási év van:

• Igyekeznek „tompítani” a NÉP által eltörlésre követelt 10 éves szabály hatását.
• A várhatóan több százezer, jelenleg éves szaldós elszámolásban lévő HMKE tulajdonoshoz szeretnének üzenetet közvetíteni, hogy ha elérik a telepítés utáni 10 évet, számíthatnak hasonló intézkedésre pár évvel később.
• A lehetséges pályázók szerepe az ún. próba-projekt, ahol a rendelkezésre álló források hatékony felhasználásának határait mérlegelik, hogy a következő, jelentősen nagyobb létszámú pályázói körnek módosított kiírással tudjanak támogatást nyújtani.

Arról már nem is beszélve, hogy várhatóan annyira alacsony lesz a pályázók száma, hogy a lebonyolítás költségeit sem fogja megérni kifizetni. A rég bevált magyar politikai szokáshoz lojáiisan, egyszerűbb lenne a választások miatt, hogy adják oda a pénzt, és a településükön található HMKE tulajdonosok nevével ellátott listát a polgármestereknek, akik vigyék ki annak a néhány pályázónak ezt a támogatást, mert akkor legalább ezek a pályázók rájuk szavaznak. 

Tehát, a kínzó kérdésünk továbbra is fennáll: vajon tisztában van-e a tájékoztatót író szerző azzal, amiről beszél a szövegében?!

Itt az ideje, hogy a kiíró megfelelő időt biztosítson a társadalmi egyeztetésre, mielőtt olyan feltételrendszer kerülne kiírásra, amely teljesen alkalmatlan a megvalósításra, és nem segíti a kiíró céljainak elérését! 

Követeljük, hogy az Energiaügyi Minisztérium haladéktalanul kezdje meg a társadalmi és szakmai egyeztetést a ’belengetett’ új pályázati lehetőségről!

Az éves szaldós elszámolás drasztikus megszüntetése folyamatos problémákat okoz a HMKE tulajdonosoknak, az áramszolgáltatóknak és ennek következtében a Magyar Államnak is!

Csak a NÉP (Napelem felhasználók Érdekvédelmi Platformja Egyesület) vállalta fel az éves szaldós elszámolásból kikerülők érdekvédelmét!

2024-ben még csak 8 829 HMKE tulajdonos érintett, 2025-ben már 15 131, míg 2026-ban 20 401 lesz érintve! A felsorolást egészen 2023-ig folytathatjuk, amikor is 256 471 HMKE tulajdonos lesz érintett!

Mi lehet a műszaki/gazdasági megoldás a lakossági HMKE tulajdonosok számára?

Jelenleg csak felvetéseink vannak, mivel továbbra is küzdünk a 10 év és az 5 Ft-os szabály eltörléséért.

1. A meglévő hagyományos invertert azonos teljesítményű ‘okos’ inverterre cserélni, amely inverterhez optimalizálókkal ellátott napelemek kerülnek felszerelésre.
2. Ha az inverter és a műszaki lehetőségek megengedik, a meglévő napelempanelek helyére nagyobb teljesítményűek felszerelése.
3. Amennyiben az inverter típusa megfelelő, érdemes lehet a legnagyobb teljesítményű energiatároló telepítése, kihasználva az állami támogatást, ezáltal növelhető az önfogyasztás szintje.
4. Amennyiben a műszaki kiépítés engedi, akkor a HMV kapacitása növelhető lehet további puffertartály(ok) beépítésével és elektromos árammal történő megtáplálásával.
5. Ha a Magyar Kormány valóban segíteni kívánna a 10 évnél régebben telepített HMKE tulajdonosoknak, érdemes lenne tanulmányoznia Svédország hasonló kezdeményezéseit, ahol az állam támogatja a 6-8 éves napelemrendszerek teljes cseréjét, figyelembe véve a technológiai fejlődésből adódó hatékonyságnövekedést.

Jelen cikkben az alábbiakra nem térünk ki, mert terjedelmi okok miatt nem lehetséges ehelyen részletezni:

• az energiatárolók kiépítési problémái (külső hőmérséklet, inverterrel való összekötés, stb.),
• tűzrendvédelmi és biztonsági kihívások,
• szavatossági és garanciális aggályok,
• üzemeltetés-biztonsági szempontok (szerviz és alkatrész háttér),
• kivitelezők folyamatos felkészítésének és továbbképzésének kérdései.

Ha tetszett ez az írás (és a jövőben szívesen olvasnál hasonló tartalmakat), akkor támogasd a NÉP egyesületet!

Amennyiben szeretnéd támogatni tevékenységünket, azt az alábbi bankszámlaszámra történő utalással teheted meg:

Egyesületünk bankszámlaszáma: 16200656-10002632 (MagNet Közösségi Bank Zrt.)
IBAN: HU07162006561000263200000000
SWIFT: HBWEHUHB
Név: NÉP Egyesület

Nincs 10 év! Nincs 5 forint!

Üdvözlettel,

A NÉP